A nyírfa kérgéből és rostjaiból kivont cukor már több, mint 100 éve ismert. A második világháború idején Finnországban a hagyományos cukor helyettesítésére kezdték gyártani, élettani hatásait a 60-as évek óta vizsgálják. Lassan bomlik le, ezért a szervezet számára hosszú ideig tartó energiaforrást jelent. Manapság leggyakrabban kukoricarostból készítik.
Magyarországon átlagosan évente 40 kg cukrot fogyasztunk. Ez nagyjából napi 100 g, miközben egy felnőtt adagja maximum napi 6 g lehetne. Ha megnézzük a boltok polcait, a legtöbb élelmiszer tartalmaz valamilyen cukrot vagy édesítőszert. Ne csak az édességekre és a cukros italokra gondoljunk, hanem a konzervekben, péksütikben, szószokban, tejtermékekben, de még a húskészítményekben is van. Az emberek többségénél az édes ízek függőséget váltanak ki, ezt pedig az élelmiszeripar kihasználja a nagyobb haszon reményében. A világ cukortermelése az elmúlt 150 évben az 50-szeresére nőtt. A magas cukorbevitel nemcsak fogszuvasodást és elhízást okoz, hanem a legfontosabb élettani folyamatainkat károsan befolyásolja, ezáltal sok más betegséghez vezet: májkárosodás, köszvény, csontritkulás, vitaminhiány, stressz, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, hormonális betegségek, immunhiány, emésztőszervi betegségek, rák.
Emésztésünk során a tápanyagok szénhidrátjai egyszerű cukrokká bomlanak le, amelyek a véráramba kerülve táplálják sejtjeinket. Ez optimális esetben – tehát ha összetett szénhidrátokat, azaz keményítő és rosttartalmú ételeket eszünk – lassan, fokozatosan megy végbe. A cukor, vagy egyéb finomított szénhidrát, pl. fehérliszt feldolgozása azonban nem igényel különösebb emésztést, hirtelen emeli meg a vércukrot, amitől szervezetünk egyensúlya felbillen, mivel a természetben ilyen koncentrátumban és tisztaságban nem található glükóz. A vércukor felszívódását a hasnyálmirigy által termelt hormon, az inzulin szabályozza. Egyrészt a sejtek energiaigényét elégíti ki, feltölti az izmok és a máj szénhidrát raktárait, másrészt a felesleges cukrot zsírrá alakítva eltárolja azt testünk zsírszöveteiben. Az inzulinszint gyors emelkedése, majd csökkenése újra éhségérzetet vált ki, ami túlzott kalória és szénhidrátbevitelt eredményez, így hamarosan túlsúlyhoz vezet. Az állandóan magas inzulintermelés miatt fennál a csökkent glükóztolerancia és inzulinrezisztencia kialakulásának veszélye is.
A nyírfacukor ugyan egyszerű cukor (cukoralkohol), mégis különösen lassan emészthető, mert több vegyületen keresztül alakul glükózzá, így stabil marad a vércukorszint. Ez az éhségérzet megszűnését, az étvágy csökkenését vonja maga után. Kalóriatartalma csak 240 kcal/100 g, míg a hagyományos cukoré 400 kcal/100 g, glikémiás indexe mindössze 7, a cukoré pedig 68. Szénhidráttartalmának csak a 25%-a lesz glükóz, 75%-a keresztülhaladva a vékonybélen a vastagbélbe kerül, ahol különböző zsírsavakká alakul. Ez már nem rakódik le testzsírként, ezért nevezhetjük “elérhetetlen szénhidrátnak” is.
A nyírfacukrot tehát használhatjuk fogyókúra során, de biztonságosan beépíthetjük cukorbetegek diétájába is, mivel hatása a keményítővel egyenértékű. 100 g nyírfacukor 50 g szénhidrátot jelent. Candida kúra alatt is fogyasztható, mivel a hagyományos cukorral szemben a gombák szaporodását nagymértékban lassítja. Használatára a teljes áttérés mindig fokozatosan történjen, eleinte hasmenést okozhat. Kinézete ugyanolyan, mint a répa-, vagy nádcukoré: kristályos szerkezetű, fehér színű. Fehérsége nem mesterséges fehérítés eredménye, ezért barna változata nem létezik! Mellék- és utóíze nincs, a sütés-főzés során pontosan ugyanúgy és ugyanolyan mennyiségben használjuk, mint a kristálycukrot. Fontos, hogy élesztős tészták készítésére nem alkalmas, mivel a gombáknak nem nyújt táptalajt.
Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával még több pozitív hatást érhetünk el:
megelőzi a fogszuvasodást és helyreállítja a már károsodott fogzománcot
egyensúlyban tartja a száj PH értékét
pozitívan befolyásolja a csontok erősségét, sűrűségét
lúgosítja a szervezetet, méregtelenít
fokozza a bélműködést, gátolja a székrekedést
védelmet nyújt bakteriális megbetegedések ellen
fokozza a kollagén termelést, a bőr rugalmasabb lesz
elősegíti a B vitamin felszívódását, javítja a haj és a köröm állapotát
Diéta alatt édesség?
2010 július 16. | Szerző: Sanpedro
A nyírfa kérgéből és rostjaiból kivont cukor már több, mint 100 éve ismert. A második világháború idején Finnországban a hagyományos cukor helyettesítésére kezdték gyártani, élettani hatásait a 60-as évek óta vizsgálják. Lassan bomlik le, ezért a szervezet számára hosszú ideig tartó energiaforrást jelent. Manapság leggyakrabban kukoricarostból készítik.
Magyarországon átlagosan évente 40 kg cukrot fogyasztunk. Ez nagyjából napi 100 g, miközben egy felnőtt adagja maximum napi 6 g lehetne. Ha megnézzük a boltok polcait, a legtöbb élelmiszer tartalmaz valamilyen cukrot vagy édesítőszert. Ne csak az édességekre és a cukros italokra gondoljunk, hanem a konzervekben, péksütikben, szószokban, tejtermékekben, de még a húskészítményekben is van. Az emberek többségénél az édes ízek függőséget váltanak ki, ezt pedig az élelmiszeripar kihasználja a nagyobb haszon reményében. A világ cukortermelése az elmúlt 150 évben az 50-szeresére nőtt. A magas cukorbevitel nemcsak fogszuvasodást és elhízást okoz, hanem a legfontosabb élettani folyamatainkat károsan befolyásolja, ezáltal sok más betegséghez vezet: májkárosodás, köszvény, csontritkulás, vitaminhiány, stressz, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, hormonális betegségek, immunhiány, emésztőszervi betegségek, rák.
Emésztésünk során a tápanyagok szénhidrátjai egyszerű cukrokká bomlanak le, amelyek a véráramba kerülve táplálják sejtjeinket. Ez optimális esetben – tehát ha összetett szénhidrátokat, azaz keményítő és rosttartalmú ételeket eszünk – lassan, fokozatosan megy végbe. A cukor, vagy egyéb finomított szénhidrát, pl. fehérliszt feldolgozása azonban nem igényel különösebb emésztést, hirtelen emeli meg a vércukrot, amitől szervezetünk egyensúlya felbillen, mivel a természetben ilyen koncentrátumban és tisztaságban nem található glükóz. A vércukor felszívódását a hasnyálmirigy által termelt hormon, az inzulin szabályozza. Egyrészt a sejtek energiaigényét elégíti ki, feltölti az izmok és a máj szénhidrát raktárait, másrészt a felesleges cukrot zsírrá alakítva eltárolja azt testünk zsírszöveteiben. Az inzulinszint gyors emelkedése, majd csökkenése újra éhségérzetet vált ki, ami túlzott kalória és szénhidrátbevitelt eredményez, így hamarosan túlsúlyhoz vezet. Az állandóan magas inzulintermelés miatt fennál a csökkent glükóztolerancia és inzulinrezisztencia kialakulásának veszélye is.
A nyírfacukor ugyan egyszerű cukor (cukoralkohol), mégis különösen lassan emészthető, mert több vegyületen keresztül alakul glükózzá, így stabil marad a vércukorszint. Ez az éhségérzet megszűnését, az étvágy csökkenését vonja maga után. Kalóriatartalma csak 240 kcal/100 g, míg a hagyományos cukoré 400 kcal/100 g, glikémiás indexe mindössze 7, a cukoré pedig 68. Szénhidráttartalmának csak a 25%-a lesz glükóz, 75%-a keresztülhaladva a vékonybélen a vastagbélbe kerül, ahol különböző zsírsavakká alakul. Ez már nem rakódik le testzsírként, ezért nevezhetjük “elérhetetlen szénhidrátnak” is.
A nyírfacukrot tehát használhatjuk fogyókúra során, de biztonságosan beépíthetjük cukorbetegek diétájába is, mivel hatása a keményítővel egyenértékű. 100 g nyírfacukor 50 g szénhidrátot jelent. Candida kúra alatt is fogyasztható, mivel a hagyományos cukorral szemben a gombák szaporodását nagymértékban lassítja. Használatára a teljes áttérés mindig fokozatosan történjen, eleinte hasmenést okozhat. Kinézete ugyanolyan, mint a répa-, vagy nádcukoré: kristályos szerkezetű, fehér színű. Fehérsége nem mesterséges fehérítés eredménye, ezért barna változata nem létezik! Mellék- és utóíze nincs, a sütés-főzés során pontosan ugyanúgy és ugyanolyan mennyiségben használjuk, mint a kristálycukrot. Fontos, hogy élesztős tészták készítésére nem alkalmas, mivel a gombáknak nem nyújt táptalajt.
Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával még több pozitív hatást érhetünk el:
Oldal ajánlása emailben
X