Vártúrák a Balaton-felvidéken

2010 augusztus 3. | Szerző: Sanpedro

Veszprém:

A X-XI. sz.-ban épült várba a hangulatos Óváros térről jutunk be, mely a régi piactér volt. Itt teraszos vendéglátóhelyeken ücsörögve kávézhatunk, fagyizhatunk a gyönyörű épületek szomszédságában. A vár kapujában a város szimbóluma, a Tűztorony magaslik. Eredetileg védőtorony volt, melyet leromlott állapota miatt építettek át 1817-ben Fecskendőházzá. Egészen az 1950-es évekig tűzvédelmi toronyként, tűzoltószertárként funkcionált. Ma ez az egyetlen része a várnak a hozzá kapcsolódó bástyával együtt, ami látogatható. Szép kilátás nyílik innen a városra, zenélő órája pedig minden órában verbunkost játszik. Továbbsétálva szűk, középkori jellegű, kockaköves utcán át jutunk a Szentháromság térre. A fekete bazaltkövek mellett fehér köveket is láthatunk a talpunk alatt, ezek jelzik az egykori belső vár kapuját és falait. A tér meghatározó épületei az Érseki Palota és a Szent Mihály Székesegyház. A veszprémi püspökséget még István király alapította 996-ban, az országban elsőként. A templomot felesége, Gizella építtette, s adományaival segítette. Ettől kezdve a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, a királynék koronázási joga pedig a veszprémi püspökre szállt. Ezért nevezik Veszprémet a királynék városának.

 

Nagyvázsony:

 

A XIV. sz.-ban épült várat Mátyás király adományozta Kinizsi Pálnak vitézségéért. Falai nagyon szépen megmaradtak, a történelmi kövek közt bolyongva elindul az ember képzelete. Bejárata előtt barbakánt, kapuvédőművet emeltek, melyen egykor az ágyúkat állították fel, négy kisebb torony szintén a vár védelmét látta el. Belső udvarát a vízzel telt farkasvermen átívelő hídon érjük el. 29 m magas lakótornyában ma múzeum, kiállítások kaptak helyet, de a várúrnő árnyékszékét is megcsodálhatjuk. Az öregtorony tetejéről szép kilátás nyílik a vidékre. Az udvarról lépcsősor vezet fel a várkápolnába, ahol Kinizsi vörös márvány szarkofágjának fedele található. Nyáron várjátékon mutatják be a középkori életet, törökverést, lovagi tornát, melyet szórakoztató történetbe ágyazva, a közönség bevonásával adnak elő. Az itt használt fegyvereket a vállalkozó kedvű látogatók ki is próbálhatják, aki pedig megszomjazott, akár a vár falain belül csörgedező forrásból is ihat.

 

Sümeg:

 

A meredek Várhegyre szerpentinút vezet fel, egészen a szabálytalan sokszög alakú vár külső kapujáig. Ha lusták vagyunk gyalogosan felkapaszkodni, Vártaxi-val is mehetünk. Az őrszobánál a kissé borsos árú belépőjegy megvásárlása után egy falszoroson át jutunk a nagy-bástyához és az öregtoronyhoz. A farkasverem felett 2 híd biztosítja a bejutást, egy a szélesebb lovas kapuhoz, egy pedig a gyalogkapuhoz. Ezen áthaladva jobbra találjuk a legrégebbi, XIII. sz.-ban épült részt, a fellegvárat. Az öregtorony falai helyenként a 3 m vastagságot is elérik, falai szinte teljes magasságukban állnak. A hatalmas várudvaron a gyerekek lovagolhatnak, míg szüleik az egykori helyiségekből kialakított büfében vagy ajándékboltban tölthetik addig el az időt. A cégtáblával jelzett érmeverő műhelyben emlékérme nyomására is lehetőség nyílik. Kiállításokban nem igazán bővelkedik ez a vár, de azért az ódon bástyák, lépcsők, folyosók labirintusában minden lépésünkkel közelebb kerülünk a múlthoz. A lőréses falak tetejéről gyönyörű panoráma fényképeket lehet készíteni. A sümegi vár eredete homályba vész, de jobbára a veszprémi püspök tulajdonában volt. A veszprémi vár elfoglalásától, 1552-től Sümeg lett a püspökség székhelye 200 éven át. A XV. sz.-tól kezdődött a vár kiépítése, megerősítése. A Rákóczi szabadságharc idején fontos szerepe volt az erődítménynek a kurucok dunántúli utánpótlásában.

 

Szigliget:

 

IV. Béla 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adta ezt a mocsaras szigetet, hogy jól védhető, erős kővárat építsenek itt. A helyi kőfejtők, mészégetők, kőművesek, kézművesek munkájának köszönhetően 2 év alatt el is készült. IV. Bélának annyira megtetszett, hogy visszavette a bencésektől, helyette más birtokokat adott nekik. Az is közrejátszott döntésében, hogy a helyi kiskirályok növekvő hatalmát ellensúlyozza. A következő századok során többször átalakították, bővítették a várat. A XIV. sz.-ban a vár alatti rész benépesedett, ekkor alakult ki a mai település. 1540-ben Palonai Magyar Bálint, a törökök és a magyarok által egyaránt tisztelt végvári vitéz lett a várkapitány. A török portyázások ezen a környéken is megélénkültek, de Magyar Bálint hősiesen helytállt még a túlerővel szemben is. Halála után a Tóti Lengyel család erősítette meg a leromlott várat, saját költségükön kikötőt és hajókat készíttettek. Itt volt a magyar naszádosok bázisa, akik a pogányok Balaton felől jövő támadásait sikerrel akadályozták meg. A várra sosem került fel a félhold, de a török hódoltság megszűnése után már nem volt jelentős szerepe. A XVII. sz.-ban egy villámcsapás következtében leégett, megmaradt részeit pedig Lipót császár romboltatta le. A Szigligetet övező mocsarat, mely egykor nagy szerepet játszott a védelemben, lecsapolták. Régészeti feltárása, helyreállítása a mai napig zajlik. Szép kilátás nyílik a magasból a környező Tanú-hegyekre, a Tapolcai-medencére, amely megér egy kis hegymászást.

 

Kellemes időtöltést kívánok!