Aloe

2010 július 1. | Szerző:

 

 

 

Lelkes kaktusz- és pozsgásvásárló vagyok. Gyűjtőnek nem merném magam nevezni, annyira nem öltött tekintélyes méreteket a beszerzett példányok száma. Ez azt hiszem, így is marad, aminek elég prózai oka van: egyszerűen nem fér több a virágállványra. Növényeim közt több aloe faj is található. Egyikük, a Tigris aloe (Aloe Variegata) épp most virágzik, már a második piros fürtöt hozza. Ennek apropóján állítottam össze némi ismeretanyagot.

 

 

 

Az aloéknak több, mint 450 fajtája létezik, melyek nagyon különböző formákban és méretekben fordulnak elő, a kicsi levélrózsás pozsgástól egészen az elágazó törzsű fákig. Húsos, lándzsa alakú levelei lehetnek egyszínűek vagy mintásak, pettyesek, csíkosak, szélei egyenesek, hullámosak, fogazottak, tövisesek. Viaszos bevonatuk miatt színük gyakran kékes vagy szürkés árnyalatú, ami az erős napsugárzás elleni védelmet szolgálja. Belsejük szivacsos, így nagy mennyiségű vizet tudnak elraktározni zselé formában. Ennek köszönhető, hogy az ínséges, eső nélküli időszakot könnyedén átvészeli a növény.

 

 

 

Kitalálhattuk már, hogy eredeti élőhelyük száraz, napos. És valóban! Afrika, Madagaszkár és Arábia sivatagos vidékeiről származnak, de előfordulnak a Távol-Keleten (Kína, Japán), Indiában, a Földközi-tenger partjain, valamint Közép-Amerikában is, ahová a hódítók és a kereskedők révén jutott el. Az arabok a sivatag liliomának nevezik, az ókori kelet néma gyógyítónak, az indiánok az ég orvosának, Kínában a harmónia szerének. Sok helyen szentnek tartották, istenként tisztelték. Neve az arab “alloeh” szóból ered, mely keserű, fényes anyagot jelent.

 

 

 

A fajtagazdagság ellenére csak néhány aloe tartalmaz gyógyhatású összetevőket, sőt akad köztük mérgező is!

 

 

 

 

A legismertebb, gyógynövényként alkalmazható aloe fajok:

 

Aloe Vera, más néven Aloe Barbadensis Miller (Igazi aloe),

 

Aloe Ferox (Keserű aloe, Szúrós aloe),

 

Aloe Arborescens (Fásodó aloe).

 

 

 

Nálunk lakásban, cserepes növényként nevelhető, meleg, napfényes helyen érzi jól magát. Legjobb, ha déli fekvésű ablakot választunk neki, jól bírja a tűző napot is. Rendszeres öntözést igényel. Nyáron kitehetjük a szabadba, télen tartsuk 10 °C körüli, világos helyen, keveset öntözzük. A mi éghajlatunkon is rendszeresen virágzik. Sárga, narancssárga vagy piros színű, apró, cső alakú virágai a levéltőből kifejlődő kocsányon fürtöket alkotnak. Szaporítása a növény körül a földből előbújó sarjakkal a legegyszerűbb. Ezek szétültetését tavasszal végezzük, humuszban gazdag földbe.

 

 

 

A 3 évesnél idősebb gyógyhatású egyedek külső leveleiből kinyomott ragacsos zselében a víz mellett különböző vitaminok (A, E, C, B), ásványok (kalcium, kálium, foszfor), nyomelemek (vas, réz, króm, mangán, magnézium, cink), enzimek, mono- és poliszacharidok, aminosavak, szapoinok, pektin, uronsavak, foszforsav, nukleinsavak találhatók. Méregtelenítő, baktérium, vírus- és gombaölő tulajdonságai mellett a legjobb természetes hidratáló szer: a bőrre kenve négyszer gyorsabban szívódik be, mint a víz. Ha saját növényünkről szüretelünk, 2-3 órán belül használjuk fel a leveleket, mivel a levegővel reakcióba lépve hatóanyagának nagy része elvész.

 

 

 

A busmanok már évezredekkel ezelőtt ismerték az aloe jótékony hatását, sebgyógyításra, fájdalomcsillapításra, égési sérülések kezelésére máig is alkalmazzák. Írásos emlékekben a sumér agyagtáblákon, i.e. 3000 körül említik először a növényt, Egyiptomban egy i.e. 1550-ben íródott papirusztekercsen részletesen ismertetik hagyományos alkalmazását egészen i.e. 5000-ig visszanyúlóan. Levét a fiatalság, szépség, és a hosszú élet elixírjének tartották, a papok mumifikáláshoz használták, Kleopátra pedig az arcát mosta, szemét ápolta vele és a fürdővizébe keverte. A görög orvoslásban Dioszkoridész sérüléseket, kiütéseket, keléseket, szemfertőzéseket, aranyeret, hajhullást kezelt, belsőleg hashajtóként alkalmazta, Hippokratész vérhast, rákos megbetegedéseket, hasi fájdalmakat gyógyított vele. Nagy Sándor Szokotora szigete ellen háborút indított e csodaszer megszerzéséért, hogy ezzel tegye sebezhetetlenné katonáit a hódító hadjáratok során. A japán szamurájok harc előtt szintén e célból dörzsölték be testüket a levél rostjaival. A templomos lovagok életelixírjének egyik alapeleme volt, melyet pálmaborral és hasissal kevertek. Napóleon is kihasználta regeneráló hatását, Kolumbusz a matrózait kezelte vele, Gandhi böjtölés idején nyert erőt belőle.

 

 

 

Európában a 17. században már jelentős kereskedelme volt a gyógynövénynek. Hazai vonatkozásban Gróf Bercsényi István említi, gyóntatójának írt levelében megköszöni a tőle kapott Aloe növényt, mely a “bőrfarkas lábbetegségéből”, lábszárfekélyéből kigyógyította. A növény 20. század elején vált újra széles körben ismertté, s azóta a gyógyászat és a kozmetika kedvelt alapanyaga. Üdévé, simává teszi a bőrt, véd az UV sugarak ellen, összehúzza a pórusokat, eltünteti a ráncokat, lassítja az öregedést, nyugtatja a gyulladásokat, gyorsítja a gyógyulási folyamatot, serkenti a sejtek megújulását, szabályozza az immunrendszert, fokozza a nyirok- és vérkeringést, erősíti az idegrendszert, enyhíti a gyomorpanaszokat, megszünteti a vérzéseket, gátolja a fogak kilazulását és a fogkőképződést, a haj csillogóvá, dússá válik tőle, megszünteti a korpásodást, hatékony rovarriasztó.

 

 

 

Mielőtt rávetnénk magunkat a mostanában divatos aloe italokra és egyéb szájon át fogyasztandó aloe készítményekre, jó ha tudjuk:

 

 

 

Gyomor- vagy bélfekély, bélelzáródás, vastag- vagy vakbélgyulladás, gyomor- és bélhurut, valamint aranyeres panaszok esetén ellenjavallt, mivel az aloe irritálja a bélcsatornát.

 

Tilos szívbetegeknek és magas vérnyomással küszködőknek fogyasztani, mert a szervezet kálium egyensúlyának megváltoztatásával befolyásolja a szív- és vérnyomásgyógyszerek hatását.

 

Terhes nőknél vetélést eredményezhet, de egyes összetevői a magzatnak is ártanak, tehát a szoptató anyukák is kerüljék.

 

Hosszú távú használata elektrolitvesztést okoz.

 

Túl nagy dózisban hasi görcsöket válthat ki.

 

 

Külsőleg azonban bárki számára biztonsággal alkalmazható.

 

 

Aloe vera ital készítése házilag:

 

http://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/aloe-vera-ital-hazi-egeszsegrecept/1440/

 

Tavaszi kert: Tulipán

2010 május 12. | Szerző:

 


A tulipán neve a fárszi “toliban” szóból származik, jelentése turbán, mely a virág alakjára utal. 6 db lepellevele harangként borul össze, akár az iszlám fejfedő. A tövüknél általában folt van. Hat porzóval rendelkezik, termője 3 termőlevélből nőtt össze. Levele hosszú, sima, húsos, végén hegyesen elkeskenyedő. Közép- és Belső-Ázsiában őshonos, de a Kárpát-medencében is több faja él vadon. A legismertebb közülük a magyar tulipán, vagy sárga tulipán (Tulipa hungarica), mely szigorúan védett.


 


Írásos feljegyzéseken 1000 körül említik legkorábban a tulipánt, de közel-keleti művészeti ábrázolásokon az i. e. III. századtól találkozhatunk vele. Ázsiában a tavaszt, a kiviruló természetet jelképezi, keleten (különösen a piros színű) a nőiséget, szerelmet, erotikát.  Egy perzsa monda szerint az első tulipán egy szerelmi bánatban meghalt ifjú véréből fakadt. I. Szulejmán korában már a török kertek elengedhetetlen növénye volt, nemesítésével próbálkoztak. Török nyelven “lale” a tulipán neve, ez a szó az Allah anagrammája. Az Oszmán Birodalomban az uralkodóház emblémája volt. Európában a török hódítás alatt, a XVI. században vált népszerűvé, háttérbe szorítva az addig ültetett rózsát és liliomot, ami a török kertészet igazi diadala. A keresztény vallásban a fehér tulipán a tisztaság szimbóluma lett.


 



 


Először a bécsi udvar rendelt virághagymákat II. Szulejmántól, később Hollandiában is termeszteni kezdték. Németalföldön 1633-ra hatalmas üzletággá fejlődött a növény termesztése, a “tulpománia”, mely a virág bámulatos változékonyságán alapszik. Az értékesebb, különleges alakú vagy színű (pl. cirmos) virágokért egész vagyonokat fizettek a nemesek, mai pénzben akár 600 000 Ft-ot. Nem volt ritka az sem, hogy egy amszterdami csatorna menti ház ára cserélt gazdát egyetlen virághagymáért. Sőt, súlyra mérték a tulipánhagymát, mint a drágakövet. Hihetetlen áldozatokat hoztak a fekete tulipán előállításáért is. Pár év múlva azonban törvény vetett véget az esztelen üzérkedésnek, a spekulációs piac összeomlott, a hagymák ára drasztikusan lecsökkent, sok család tönkrement. A holland művészetben ez idő alatt fejlődött ki a barokk virágfestészet, aminek csendéletein a szirmait hullató virág az elmúlást, halált jelképezi.


 


A magyar népművészetben a tulipán a legkedveltebb motívum. Kivétel nélkül minden tájegységben előfordul, egyes elméletek szerint keleti örökségként, még Ázsiából hoztuk magunkkal, vagyis egy földből születtünk, hisz a magyarság őshazája és vándorlási útvonala egybeesik a tulipán génközpontjaként számon tartott területtel. Bútorokon, használati tárgyakon, edényeken, hímzéseken, csipkéken, székely kapun, kopjafán, de még népmeséinkben is sokszor feltűnik. Jelentése maga a nő, a női nemi szerv, gyakran szívvel együtt vagy liliommal váltakozva ábrázolják.


 



 


A tulipánt ősszel, szeptember-október környékén ültessük el. Kedveli a laza, homokos, jó vízgazdálkodású talajt és a napsütést, de félárnyékban is kivirágzik. A nyirkos, magas talajvizű helyen tönkremegy a hagyma. A földet lazítsuk fel, trágyázzuk meg, majd 8-10 cm mélyre, egymástól 15-20 cm távolságra ültessük őket. Jól mutat, ha kisebb csoportokat alakítunk ki. A fagy ellen betakarhatjuk a földet, de tél végén ne felejtsük el ezt eltávolítani.


 


Mindegyik fajta tavasszal virágzik. Amikor a bolt virágospolca előtt ácsorogva próbálunk a kerti tulipánok között válogatni, jó ha nemcsak szín és magasság szerint, hanem virágzási időben is összeegyeztetjük a különböző fajtákat. Én így tettem, s húsvét óta az összes szomszéd a gyönyörű, színes tulipános kertemet írigyli. Itt egy kis segítség hozzá:


 


Nagyon korai fajták (botanikai tulipánok, kaufmanniana, fosteriana, greigii)


Korai tulipánok (egyszerű és telt virágú fajták)


Tavasz közepén virágzóak (Triumph, Darwin)


Késői tulipánok (egyszerű, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt, papagáj, telt virágú)


 


 


 


Elvirágzás után ne hagyjuk, hogy a magok kifejlődjenek, a szárak csúcsát törjük le. 1-2 levél maradjon csak a száron. Így a növény a fiókhagymák növesztésére fordítja a tápanyagot, amivel később szaporíthatjuk is tulipánunkat. Nyárra a levelek elhervadnak, visszahúzódnak, ilyenkor ültethetünk egynyári virágokat közéjük. A hagymákat kb. 3 évente célszerű új helyre telepíteni, mert túlszaporodnak. Ekkor ne várjuk meg, míg teljesen behúzódnak a levelek, mert nem fogjuk tudni, melyik milyen fajta. Körülbelül júliusban, amikor már barna pikkelylevelek borítják a hagymákat, kiásható állapotban vannak. Tároljuk száraz, hűvös, szellős helyen, fajtánként külön csoportosítva.


 


A sarjhagymákat szedjük le, ezek még nem alkalmasak virágoztatásra. Ősszel ezeket ugyanúgy ültessük be tápdús talajba 5 cm mélyre, egymástól 2-3 cm távolságra, de ne hagyjuk virágozni. Szárukat még bimbós állapotban törjük le, hogy a hagymák megerősödjenek. Nyáron aztán megint kiássuk, és ha még nem érték el a 8-10 cm körméretet, újra “iskolába” kerülnek. Ha magvetéssel szeretnénk próbálkozni, legyünk türelmesek, mivel 6-7 év kell a virágzáshoz.


 


A botanikai tulipánok sziklakertbe, évelők közé valók, ezek alacsony termetűek. A hosszú szárú, nagy virágú fajták jól mutatnak a kert egyik kiemelt részében, ha sok egyszínű virágot ültetünk egymás mellé. Ha egyszerre virágzó fajtákból 2-3 színt összeültetünk, látványos ágyást kapunk. Természetes hatású gyepbe, vagy erdei környezetbe lehetőleg egyszerű virágokat válasszunk, különben oda a természetes hatás. Cserepes növényként is nevelhetjük, ilyenkor szeptemberben ültessük be, helyezzük a szabadban árnyékos helyre, majd januárban vigyük be a lakásba. Kezdetben tartsuk 8-12°C-on, virágzáskor emeljük a hőmérsékletet 18-20 °C-ra.


 

Tavaszi kert: Írisz

2010 május 7. | Szerző:

 


Az északi félteke orchideájának is nevezik a virágok szín- és alakgazdagsága miatt. Élőhelye elsősorban a mérsékelt égöv, Európa, Észak-Amerika, Észak-Afrika, Közel-Kelet. Gyöktörzses (rizómás) és hagymás változata is van, virágait hosszú, egyenes száron hozza, a gyöktörzses fajtáknak hosszú, kard alakú leveleik vannak. Minden virágban 3 külső  – gyakran szakállas vagy tarajos – és 3 belső, kifelé hajló lepellevél található. A külső szirmok középerén apró, színes díszítő szőröcskék láthatók. A sziromlevél világos erezetű, sávos, foltos, pettyes. A nőknek a befogadást, a férfiaknak az odaadást jelképezi. A kereszténység Mária szimbólumaként használja. A nőszirom elnevezés Diószegi Sámueltől ered.



Magyarországon 8 faja őshonos:


 


mocsári v. sárga nőszirom (Iris pseudacorus)


magyar nőszirom (Iris aphylla) – ez van a 20 Ft-os érmén


homoki nőszirom (Iris arenaria)


pázsitos nőszirom (Iris graminea)


apró nőszirom (Iris pumila)


szibériai nőszirom (Iris sibirica)


korcs nőszirom (Iris spuria)


tarka nőszirom (Iris variegata)


 


Az első kivételével mind védett! A népi gyógyászat hashajtóként használta a mocsári nőszirom gyökerét, valamint vasszulfáttal keverve fekete festék előállítására. A kerti változatok elterjedését elősegítette, hogy nagyon könnyű nevelni és szaporítani őket. A legismertebb közülük a kék nőszirom (Iris germanica), de megszámlálhatatlan nemesített változatuk van, s számuk évről évre növekszik. Termetüktől és fajtájuktól függően ültethetjük szegélynövényként, sziklakertbe, virágágyba, kerti tó partjára, vagy akár cserépbe is.


 


Az íriszt nyár végén vagy ősszel ültetjük napos, száraz helyre, enyhén savanyú, fellazított, tápdús talajba. Az ültetési távolság a fajta függvénye, a kis és közepes termetűeknél 25-30 cm, a nagyoknál 40-50 cm. A rizómákat sekélyen tegyük a földbe vízszintes irányban, takarjuk be, majd öntözzük meg. A továbbiakban csak akkor van szükség öntözésre, ha nagy a szárazság nyáron, mert a sok nedvességet nem szereti a növény. Kivételt képeznek ez alól a mocsaras területeket kedvelő növények, mint pl. a szibériai nőszirom, a japán nőszirom. Ezek nedves környezetet igényelnek, amit elérhetünk rendszeres öntözéssel, de még jobb, ha vízpartra telepítjük őket, sőt, a japán nőszirmot pár centis vízbe is ültethetjük.


 


Téli talajtakarás nem szükséges, de a friss ültetésű töveket befedhetjük avarral, vagy szalmával, ha farkasordító hideg van. Ezt az első napsütéses napokon távolítsuk el. Az apró termetű fajták már kora tavasszal kibontják szirmaikat, míg a nagyok csak május-június táján virágoznak. Virágzás után a szárat rövidre vágjuk, az elszáradt leveleket pedig mindig szedegessük le. Növényeink gyorsan szétterjednek, újabb szárak fejlődnek ki a föld alatt a gyöktörzsekből. A törpe fajták nagyon sokáig a helyükön maradhatnak, viszont a nagyokat 3-4 évente ültessük át, így továbbra is gazdagon fog virágozni. Ezt július-augusztus környékén célszerű megejteni, amikor a szárak elszáradtak. Az öreg rizómákat távolítsuk el, az új rizómák elválasztásával (tőosztás) tovább szaporíthatjuk íriszünket. Lehetőleg azonnal ültessük be a töveket, ha erre nincs mód, száraz, hűvös helyen néhány napig tárolhatjuk. A vizes élőhelyű íriszek gyökerét soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni, mert elpusztul a növény.


 


Európában több nagy íriszgyűjtemény is található, pl. Firenzében a Boboli-kert, a bázeli botanikuskert, de a legnagyobb fajtaválasztékot a német Gräfin von Zeppelin kertészetben találjuk. Néhány magyar gyűjtő honlapját is felleltem a neten, ahol vásárolni is lehet:


 


www.iriszkert.hu


www.kerekikert.hu


www.iriszliget.hu


 


 


 


 


Érdekesség:


 


Vincent Van Gogh Íriszek c. műve minden idők egyik legdrágább festménye: 1987-ben közel 54 millió USA dollárért kelt el egy aukción.


 

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!