Tavaszi kert: Írisz
2010 május 7. | Szerző: Sanpedro
Az északi félteke orchideájának is nevezik a virágok szín- és alakgazdagsága miatt. Élőhelye elsősorban a mérsékelt égöv, Európa, Észak-Amerika, Észak-Afrika, Közel-Kelet. Gyöktörzses (rizómás) és hagymás változata is van, virágait hosszú, egyenes száron hozza, a gyöktörzses fajtáknak hosszú, kard alakú leveleik vannak. Minden virágban 3 külső – gyakran szakállas vagy tarajos – és 3 belső, kifelé hajló lepellevél található. A külső szirmok középerén apró, színes díszítő szőröcskék láthatók. A sziromlevél világos erezetű, sávos, foltos, pettyes. A nőknek a befogadást, a férfiaknak az odaadást jelképezi. A kereszténység Mária szimbólumaként használja. A nőszirom elnevezés Diószegi Sámueltől ered.
Magyarországon 8 faja őshonos:
mocsári v. sárga nőszirom (Iris pseudacorus)
magyar nőszirom (Iris aphylla) – ez van a 20 Ft-os érmén
homoki nőszirom (Iris arenaria)
pázsitos nőszirom (Iris graminea)
apró nőszirom (Iris pumila)
szibériai nőszirom (Iris sibirica)
korcs nőszirom (Iris spuria)
tarka nőszirom (Iris variegata)
Az első kivételével mind védett! A népi gyógyászat hashajtóként használta a mocsári nőszirom gyökerét, valamint vasszulfáttal keverve fekete festék előállítására. A kerti változatok elterjedését elősegítette, hogy nagyon könnyű nevelni és szaporítani őket. A legismertebb közülük a kék nőszirom (Iris germanica), de megszámlálhatatlan nemesített változatuk van, s számuk évről évre növekszik. Termetüktől és fajtájuktól függően ültethetjük szegélynövényként, sziklakertbe, virágágyba, kerti tó partjára, vagy akár cserépbe is.
Az íriszt nyár végén vagy ősszel ültetjük napos, száraz helyre, enyhén savanyú, fellazított, tápdús talajba. Az ültetési távolság a fajta függvénye, a kis és közepes termetűeknél 25-30 cm, a nagyoknál 40-50 cm. A rizómákat sekélyen tegyük a földbe vízszintes irányban, takarjuk be, majd öntözzük meg. A továbbiakban csak akkor van szükség öntözésre, ha nagy a szárazság nyáron, mert a sok nedvességet nem szereti a növény. Kivételt képeznek ez alól a mocsaras területeket kedvelő növények, mint pl. a szibériai nőszirom, a japán nőszirom. Ezek nedves környezetet igényelnek, amit elérhetünk rendszeres öntözéssel, de még jobb, ha vízpartra telepítjük őket, sőt, a japán nőszirmot pár centis vízbe is ültethetjük.
Téli talajtakarás nem szükséges, de a friss ültetésű töveket befedhetjük avarral, vagy szalmával, ha farkasordító hideg van. Ezt az első napsütéses napokon távolítsuk el. Az apró termetű fajták már kora tavasszal kibontják szirmaikat, míg a nagyok csak május-június táján virágoznak. Virágzás után a szárat rövidre vágjuk, az elszáradt leveleket pedig mindig szedegessük le. Növényeink gyorsan szétterjednek, újabb szárak fejlődnek ki a föld alatt a gyöktörzsekből. A törpe fajták nagyon sokáig a helyükön maradhatnak, viszont a nagyokat 3-4 évente ültessük át, így továbbra is gazdagon fog virágozni. Ezt július-augusztus környékén célszerű megejteni, amikor a szárak elszáradtak. Az öreg rizómákat távolítsuk el, az új rizómák elválasztásával (tőosztás) tovább szaporíthatjuk íriszünket. Lehetőleg azonnal ültessük be a töveket, ha erre nincs mód, száraz, hűvös helyen néhány napig tárolhatjuk. A vizes élőhelyű íriszek gyökerét soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni, mert elpusztul a növény.
Európában több nagy íriszgyűjtemény is található, pl. Firenzében a Boboli-kert, a bázeli botanikuskert, de a legnagyobb fajtaválasztékot a német Gräfin von Zeppelin kertészetben találjuk. Néhány magyar gyűjtő honlapját is felleltem a neten, ahol vásárolni is lehet:
Érdekesség:
Vincent Van Gogh Íriszek c. műve minden idők egyik legdrágább festménye: 1987-ben közel 54 millió USA dollárért kelt el egy aukción.
Tavaszi kert: Jácint
2010 május 6. | Szerző: Sanpedro
A jácint vadon élő alakja a mediterrán területeken őshonos, több, mint 2000 éve ismert növény. Egyes keleti kultúrákban az újjászületést jelképezi. Kerti változatát Európában a törökök terjesztették el. Termesztették a görögök és a rómaiak, a franciák pedig parfümkészítéshez használták. A XVII. században a hollandok tették árucikké. Igen magas áron adtak egy-egy gumót, így a jácint nagyon ritka virág volt, csak a gazdag nemesek és a jómódú polgárok barokk kertjeiben nyílt. Neve görög eredetű, jelentése “vonzó”, ami a fiatal spártai király, Hyakinthos szépségére utal. A monda szerint Apolló és Hyakinthos diszkoszt vetettek az Athén melletti dombokon. Apolló le akarta nyűgözni az ifjút, és a diszkoszt egészen a Napig dobta. A spártai el akarta azt kapni, de véletlenül fejen találta és megölte őt. Földre hullott véréből emlékül Apolló ezeket a virágokat növesztette ki. Történetükből Mozart írt operát.
A jácinthagymákat ősszel ültessük el jól megmunkált, laza, tápdús földbe, 10-20 cm mélyre, egymástól 15 cm távolságra. Világos, napos, szélvédett, jó vízelvezetésű helyet válasszunk nekik. Télire nem árt vékony rétegben avarral vagy szalmával betakarni, amit kora tavasszal távolítunk el a tövekről. Növényeink tavasz közepén, márciustól májusig fogják hozni hosszú, húsos leveleiket és 15-30 cm-es száron a nagyon illatos, tömött fürtben álló, sokféle színben pompázó virágaikat. Előfordul fehér, sárga, rózsaszín, narancs, lila, kék, piros, bordó, egyszínű vagy többszínű változatuk is. A növényi részek, főként a hagyma, toxikus anyagokat tartalmaznak, mérgezőek.
Az elvirágzott tövekről vágjuk le a tőkocsányokat, hogy a termés növelése ne vonjon el tápanyagot a hagymától. Mikor elszáradtak a levelek, emeljük ki a földből a hagymákat és 6-8 hétig tartsuk száraz, hűvös helyen, majd ősszel ültessük be újra. A leválasztott sarjhagymákkal szaporíthatjuk, melyek 3 év múlva jelennek meg. Cserepes növénynek is kiváló. Ezt elvirágzás után azonnal ültessük ki a kertbe, vagy ha még fagyos a föld, akkor tegyük nagyon hideg helyre. Arra számítsunk, hogy a téli virágzású, preparált hagymák csak 1-2 év múlva, tavasszal hoznak újra virágot.
Egy kis virágnyelv, avagy titkos üzenetek a virágokkal:
Fehér jácint – bájosság, kellem
Kék jácint – állhatatosság, tartósság, kitartás
Lila jácint – bánat, szomorúság
Rózsaszín és vörös jácint – pajkosság, játékosság
Sárga jácint – féltékenység
Tavaszi kert: Nárcisz
2010 május 5. | Szerző: Sanpedro
Ovidius mitológiai története szerint Narcissus egy gyönyörű, ifjú nimfa volt, aki még sohasem látta önmagát, mert megjósolták neki, hogy csak így érheti meg az öregkort. A többi nimfa csodálta, szerelmesek voltak belé, de ő büszkeségből mindenkit elutasított. Az egyikük a bosszúállás istennőjéhez, Nemesishez fordult segítségért és teljesült a kívánsága: egy vadászaton Narcissus tiszta forrásvíz fölé hajolt, hogy igyon, s tükörképét megpillantva beleszeretett önmagába. Mivel nem tudta, hogy saját maga szerelmes tekintete néz vissza rá, azt gondolta, hogy az a másik lény is ugyanúgy epekedik érte. Egész nap ottmaradt, próbálta képmását megölelni, megcsókolni, de hasztalan. Ugyanúgy szenvedett, mint a többi nimfa, aki nem kaphatta őt meg. Mikor ráébredt, hogy szerelme reménytelen és lehetetlen, megölte magát és reggelre teste sárga közepű, fehér szirmú virággá változott. Ezt a virágot hívjuk ma nárcisznak és a túlzó önimádatot pedig nárcizmusnak. A történet sok művészt megihletett, köztük egyik kedvencemet, Salvador Dalit, aki Nárcisz metamorfózisa címmel festette meg a témát.
A nárcisz Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában őshonos. Kínában az újjászületés, a szerencse és a gazdagság szimbóluma, mivel virágzása a kínai újév idejére esik. Magyarországon a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) fordul elő vadon, mely védett (eszmei értéke 10 000 Ft). A Somogy megyei Babócsa határában, a Basa-kertben minden év tavaszán Nárcisz-napot rendeznek e virág tiszteletére. Az óriási nárciszmező első példányait 400 éve az akkori török basa ültette háremhölgyeinek. Mára fehér virágszőnyeg borítja el a több hektáros mezőt, s finom illat száll a levegőben. Igazi látványosság, mely sok ezer embert vonz. Hasonló, nagy kiterjedésű nárciszos rétek Romániában, Erdélyben találhatók még.
A kerti nárciszt már Lippay János Posoni kert c. műve is említi, mint a barokk kertek illatozó, színpompás virágát, aminek hazai elterjedése az esztergomi érseknek köszönhető. A nárcisz kedveli a napos, szélvédett, jó vízelvezetésű helyeket. Áprilistól májusig hozza többnyire sárga és fehér, újabban narancs és rózsaszín csillag alakú, tölcséres virágait. Sötétebb tónusú háttér (pl. cserjék, örökzöldek) előtt nagyon mutatós, de sziklakertben, virágos gyepben is helyet kaphat. Természetes hatás eléréséhez elszórt csoportokba ültessük. Minden faj tartalmazza a mérgező likozin és galantamin alkaloidot, mely a növény minden részében megtalálható. Erre a tulajdonságára utalhat neve: narkoa, görögül bénítani. Legjobb önmagában ültetni, mert más növények hamarabb elszáradnak ettől az anyagtól. Vágott virágként szintén ugyanígy, önmagában tegyük a vázába, mert a víz is átveszi a mérgező anyagot, ami nyálkahártyára kerülve nehézlégzést, hányást, verejtékezést, görcsrohamot, gyomor- és bélgyulladást, ájulást, bénulást okoz.
Elvirágzás után a virágfejeket távolítsuk el, de a levélzetet ne, mert csak így tud osztódni a hagyma. Nyár közepe táján, amikor a vékony levelek is elhalnak, 4-6 évente szedjük fel a hagymákat, ekkor a fiókhagymákkal lehetséges a szaporítás. Őszig száraz, hűvös helyen tartjuk, majd felásott, tápdús, homokos talajba, 10 cm mélyre, egymástól 10-15 cm távolságra ültetjük. Nevelhetjük cserépben, vagy virágládában is. Ha a növény zöldje elkorcsosul, vagy a virágok aprókká válnak, esetleg nem is virágzik, vegyük ki a hagymát a földből és 2 napra áztassuk vízbe, így a kártevők elpusztulnak, s jövő tavasszal újra teljes szépségében tündököl nárciszunk.
Tavaszi kert: Krókusz
2010 május 4. | Szerző: Sanpedro
A krókusz, azaz a sáfrány eredeti hazája Kis-Ázsia és a Földközi-tenger vidéke. Hazánkban is megtalálható néhány őshonos faja, ezek igen ritkák és védettek! Kerti fajtáink gazdagságát holland és angol nemesítők munkájának köszönhetjük, ezek nagy része kora tavasszal virágzik.
Vannak ősszel nyíló fajták is, közülük a legismertebb a hagyományosan fűszer- és gyógynövényként használatos Crocus sativus, azaz jóféle sáfrány, melyet már az egyiptomi papirusztekercsek, indiai szent iratok, és a Biblia is említenek. Kizárólag ez az egyetlen fajta, mely fűszerként alkalmazható. A sáfrány név az arab „za’fran” szóból ered, ami sárgát jelent. Háromágú bibéje illóolajakat, karotint, festékanyagot 
és zsírsavakat tartalmaz. Szedése rendkívül aprólékos, fáradságos munka. 1 kg szárított fűszer 150 000-200 000 virág bibéit tartalmazza, amit egy gyakorlott munkás közel 2 hét alatt gyűjt be, ezért a világ legdrágább fűszere: minőségtől függően 1200-6000 euró. A vörös arany helyettesítésére használják a sáfrányos szeklicét (pórsáfrány, parasztsáfrány, magyar sáfrány, festővirág, szaflór, olajözön), de ez az eredeti növény különleges, intenzív aromáját meg sem közelíti, s a kurkuma is csak színezéknek jó. Nem csoda, hogy régen a sáfrányhamisítókra akár halálbüntetést is szabhattak.
A sáfrányt az orvoslásban görcsoldó, hurutcsillapító, szíverősítő, koleszterin- és vérnyomáscsökkentő, emésztésjavító, fejfájás csillapító, szemgyógyító és élénkítő hatása miatt alkalmazták, még a pestist is megpróbálták vele gyógyítani. Ezenkívül kelmék, ételek, bor, arc és haj festésére, illetve vallási szertartásokhoz. Egyetlen bibe 1 l vizet képes megfesteni. Az ókori görögöknél kizárólag istenek és hősök viselhettek sáfránnyal festett sárga ruhát.
Afrodiziákumként is jelentős szerepet tulajdonítottak neki. Nagyobb adagban valóban bódulatot okoz, 20 g pedig már halálos. A görög monda szerint Zeusz és Héra nászán a Föld istennője sáfrányt növesztett az ágyuk körül szerelmük dicsőítésére, aminek illatától a főisten megittasult. Kleopátra rituális fürdőként alkalmazta szerelmeskedés előtt, hogy növelje csáberejét. A római császárok sáfrányszirmokat tömtek párnáikba, a hölgyeknek pedig parfümöt készítettek belőle. Nagy Sándor a borhoz keverte.
Hajdanában hazánk is jelentős sáfránytermesztő és fogyasztó ország volt, Mátyás király reneszánsz konyhájában gyakran használták a bors és a gyömbér mellett. A XVII.-XVIII. században a sáfrányos tótok, a savranyikok hordták a hátukon az árut Nyitra és Turóc megyéből országszerte. Később a paprika megjelenése visszaszorította népszerűségét. Ma elsősorban az arab és a keleti konyha kedvelt ízesítője. A legjelentősebb mennyiségű fűszert Spanyolországban és Iránban termesztik. Aromája jól illik halakhoz, világos húsokhoz, rizshez, levesekhez, mártásokhoz, krémekhez, körtés édességekhez. Gyömbérrel vagy édesköménnyel együtt használva még nagyobb ízélmény érhető el, de csak a főzés végén adjuk az ételhez, hogy aromái ne főjenek el.
Az első magyar kertészeti munka, Lippay “Posoni kert”-je megemlíti a fűszersáfrányon kívül a “kikeleti Sáffrány”-t is. A tavaszi krókusz 8-10 cm magas, hagymás évelő. A talajra nem igazán igényes, de szereti a laza, nem túl vizes földet. Ültetési ideje ősszel van, ilyenkor először ássuk fel és gereblyézzük el a talajt, hogy ne legyen rögös, majd 10 cm mélyre, egymástól 10 cm távolságra ültessük el a gumókat. Ezáltal még a tél beállta előtt gyökeret eresztenek, majd kora tavasszal lila, kék, fehér, sárga színekben pompáznak a szinte szár nélküli virágok. Sötétedéskor vagy felhős időben szirmaik összecsukódnak. A sárga színű virágokat magasabb vitamintartalmuk miatt a madarak szeretik csipegetni. Nyárra a növény hosszú, vékony, fűszálszerű levelei kiszáradnak, visszahúzódnak, ekkor bevethetjük a helyét nyári virágmagokkal. A hagymákat nem kell kivenni a földből, csak ha át akarjuk ültetni őket. A sarjhagymákat szedjük le róla, ezekkel szaporíthatjuk, és őszig tároljuk száraz, hűvös helyen.
Hurrá, itt a tavasz!
2010 március 19. | Szerző: Sanpedro
Mostmár visszavonhatatlanul vége a télnek, újjáéled a természet. A virágoskertben hamarosan virágzik a krókusz, a tulipánok is kidugták a fejüket a földből. Izgultam, hogy kikelnek-e, mert sokat költöttünk rá ősszel. Reménykedem, hogy nem hiába.
A cicám lustán sütkérezik az erkélyen és ádáz pillantásokkal illeti a felröppenő galambokat. Koromfekete bundája csak úgy csillog a fényben. (Ez az egyetlen előnye annak, hogy kizárólag a Whiskas-t hajlandó megenni.)
Én is lelkesebben vágok bele a mindennapi tornába, amit már közel 2 hónapja csinálok. Nem hagyom, hogy elkeserítsen a tény, hogy még egyetlen grammot sem fogytam tőle. Tudom, tudom, diétázni is kellene mellette… Talán most erőt merítek az első napsugarakból.
Tavasszal mindig szeretnék új dolgokba fogni, mintha nálam ilyenkor kezdődne az új év. Én ilyenkor teszem meg a szilveszterkor szokásos fogadalmakat. Ezért is kezdek most naplót írni. No meg azért, hogy év végén ne keseregjek azon, hogy ez az év sem hozott semmi jót. Szóval le fogok írni mindent, ami kicsit is örömet okoz.
Tavaszi kert: Tulipán
2010 május 12. | Szerző: Sanpedro
A tulipán neve a fárszi “toliban” szóból származik, jelentése turbán, mely a virág alakjára utal. 6 db lepellevele harangként borul össze, akár az iszlám fejfedő. A tövüknél általában folt van. Hat porzóval rendelkezik, termője 3 termőlevélből nőtt össze. Levele hosszú, sima, húsos, végén hegyesen elkeskenyedő. Közép- és Belső-Ázsiában őshonos, de a Kárpát-medencében is több faja él vadon. A legismertebb közülük a magyar tulipán, vagy sárga tulipán (Tulipa hungarica), mely szigorúan védett.
Írásos feljegyzéseken 1000 körül említik legkorábban a tulipánt, de közel-keleti művészeti ábrázolásokon az i. e. III. századtól találkozhatunk vele. Ázsiában a tavaszt, a kiviruló természetet jelképezi, keleten (különösen a piros színű) a nőiséget, szerelmet, erotikát. Egy perzsa monda szerint az első tulipán egy szerelmi bánatban meghalt ifjú véréből fakadt. I. Szulejmán korában már a török kertek elengedhetetlen növénye volt, nemesítésével próbálkoztak. Török nyelven “lale” a tulipán neve, ez a szó az Allah anagrammája. Az Oszmán Birodalomban az uralkodóház emblémája volt. Európában a török hódítás alatt, a XVI. században vált népszerűvé, háttérbe szorítva az addig ültetett rózsát és liliomot, ami a török kertészet igazi diadala. A keresztény vallásban a fehér tulipán a tisztaság szimbóluma lett.
Először a bécsi udvar rendelt virághagymákat II. Szulejmántól, később Hollandiában is termeszteni kezdték. Németalföldön 1633-ra hatalmas üzletággá fejlődött a növény termesztése, a “tulpománia”, mely a virág bámulatos változékonyságán alapszik. Az értékesebb, különleges alakú vagy színű (pl. cirmos) virágokért egész vagyonokat fizettek a nemesek, mai pénzben akár 600 000 Ft-ot. Nem volt ritka az sem, hogy egy amszterdami csatorna menti ház ára cserélt gazdát egyetlen virághagymáért. Sőt, súlyra mérték a tulipánhagymát, mint a drágakövet. Hihetetlen áldozatokat hoztak a fekete tulipán előállításáért is. Pár év múlva azonban törvény vetett véget az esztelen üzérkedésnek, a spekulációs piac összeomlott, a hagymák ára drasztikusan lecsökkent, sok család tönkrement. A holland művészetben ez idő alatt fejlődött ki a barokk virágfestészet, aminek csendéletein a szirmait hullató virág az elmúlást, halált jelképezi.
A magyar népművészetben a tulipán a legkedveltebb motívum. Kivétel nélkül minden tájegységben előfordul, egyes elméletek szerint keleti örökségként, még Ázsiából hoztuk magunkkal, vagyis egy földből születtünk, hisz a magyarság őshazája és vándorlási útvonala egybeesik a tulipán génközpontjaként számon tartott területtel. Bútorokon, használati tárgyakon, edényeken, hímzéseken, csipkéken, székely kapun, kopjafán, de még népmeséinkben is sokszor feltűnik. Jelentése maga a nő, a női nemi szerv, gyakran szívvel együtt vagy liliommal váltakozva ábrázolják.
A tulipánt ősszel, szeptember-október környékén ültessük el. Kedveli a laza, homokos, jó vízgazdálkodású talajt és a napsütést, de félárnyékban is kivirágzik. A nyirkos, magas talajvizű helyen tönkremegy a hagyma. A földet lazítsuk fel, trágyázzuk meg, majd 8-10 cm mélyre, egymástól 15-20 cm távolságra ültessük őket. Jól mutat, ha kisebb csoportokat alakítunk ki. A fagy ellen betakarhatjuk a földet, de tél végén ne felejtsük el ezt eltávolítani.
Mindegyik fajta tavasszal virágzik. Amikor a bolt virágospolca előtt ácsorogva próbálunk a kerti tulipánok között válogatni, jó ha nemcsak szín és magasság szerint, hanem virágzási időben is összeegyeztetjük a különböző fajtákat. Én így tettem, s húsvét óta az összes szomszéd a gyönyörű, színes tulipános kertemet írigyli. Itt egy kis segítség hozzá:
Nagyon korai fajták (botanikai tulipánok, kaufmanniana, fosteriana, greigii)
Korai tulipánok (egyszerű és telt virágú fajták)
Tavasz közepén virágzóak (Triumph, Darwin)
Késői tulipánok (egyszerű, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt, papagáj, telt virágú)
Elvirágzás után ne hagyjuk, hogy a magok kifejlődjenek, a szárak csúcsát törjük le. 1-2 levél maradjon csak a száron. Így a növény a fiókhagymák növesztésére fordítja a tápanyagot, amivel később szaporíthatjuk is tulipánunkat. Nyárra a levelek elhervadnak, visszahúzódnak, ilyenkor ültethetünk egynyári virágokat közéjük. A hagymákat kb. 3 évente célszerű új helyre telepíteni, mert túlszaporodnak. Ekkor ne várjuk meg, míg teljesen behúzódnak a levelek, mert nem fogjuk tudni, melyik milyen fajta. Körülbelül júliusban, amikor már barna pikkelylevelek borítják a hagymákat, kiásható állapotban vannak. Tároljuk száraz, hűvös, szellős helyen, fajtánként külön csoportosítva.
A sarjhagymákat szedjük le, ezek még nem alkalmasak virágoztatásra. Ősszel ezeket ugyanúgy ültessük be tápdús talajba 5 cm mélyre, egymástól 2-3 cm távolságra, de ne hagyjuk virágozni. Szárukat még bimbós állapotban törjük le, hogy a hagymák megerősödjenek. Nyáron aztán megint kiássuk, és ha még nem érték el a 8-10 cm körméretet, újra “iskolába” kerülnek. Ha magvetéssel szeretnénk próbálkozni, legyünk türelmesek, mivel 6-7 év kell a virágzáshoz.
Oldal ajánlása emailben
X