Ovidius mitológiai története szerint Narcissus egy gyönyörű, ifjú nimfa volt, aki még sohasem látta önmagát, mert megjósolták neki, hogy csak így érheti meg az öregkort. A többi nimfa csodálta, szerelmesek voltak belé, de ő büszkeségből mindenkit elutasított. Az egyikük a bosszúállás istennőjéhez, Nemesishez fordult segítségért és teljesült a kívánsága: egy vadászaton Narcissus tiszta forrásvíz fölé hajolt, hogy igyon, s tükörképét megpillantva beleszeretett önmagába. Mivel nem tudta, hogy saját maga szerelmes tekintete néz vissza rá, azt gondolta, hogy az a másik lény is ugyanúgy epekedik érte. Egész nap ottmaradt, próbálta képmását megölelni, megcsókolni, de hasztalan. Ugyanúgy szenvedett, mint a többi nimfa, aki nem kaphatta őt meg. Mikor ráébredt, hogy szerelme reménytelen és lehetetlen, megölte magát és reggelre teste sárga közepű, fehér szirmú virággá változott. Ezt a virágot hívjuk ma nárcisznak és a túlzó önimádatot pedig nárcizmusnak. A történet sok művészt megihletett, köztük egyik kedvencemet, Salvador Dalit, aki Nárcisz metamorfózisa címmel festette meg a témát.
A nárcisz Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában őshonos. Kínában az újjászületés, a szerencse és a gazdagság szimbóluma, mivel virágzása a kínai újév idejére esik. Magyarországon a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) fordul elő vadon, mely védett (eszmei értéke 10 000 Ft). A Somogy megyei Babócsa határában, a Basa-kertben minden év tavaszán Nárcisz-napot rendeznek e virág tiszteletére. Az óriási nárciszmező első példányait 400 éve az akkori török basa ültette háremhölgyeinek. Mára fehér virágszőnyeg borítja el a több hektáros mezőt, s finom illat száll a levegőben. Igazi látványosság, mely sok ezer embert vonz. Hasonló, nagy kiterjedésű nárciszos rétek Romániában, Erdélyben találhatók még.
A kerti nárciszt már Lippay János Posoni kert c. műve is említi, mint a barokk kertek illatozó, színpompás virágát, aminek hazai elterjedése az esztergomi érseknek köszönhető. A nárcisz kedveli a napos, szélvédett, jó vízelvezetésű helyeket. Áprilistól májusig hozza többnyire sárga és fehér, újabban narancs és rózsaszín csillag alakú, tölcséres virágait. Sötétebb tónusú háttér (pl. cserjék, örökzöldek) előtt nagyon mutatós, de sziklakertben, virágos gyepben is helyet kaphat. Természetes hatás eléréséhez elszórt csoportokba ültessük. Minden faj tartalmazza a mérgező likozin és galantamin alkaloidot, mely a növény minden részében megtalálható. Erre a tulajdonságára utalhat neve: narkoa, görögül bénítani. Legjobb önmagában ültetni, mert más növények hamarabb elszáradnak ettől az anyagtól. Vágott virágként szintén ugyanígy, önmagában tegyük a vázába, mert a víz is átveszi a mérgező anyagot, ami nyálkahártyára kerülve nehézlégzést, hányást, verejtékezést, görcsrohamot, gyomor- és bélgyulladást, ájulást, bénulást okoz.
Elvirágzás után a virágfejeket távolítsuk el, de a levélzetet ne, mert csak így tud osztódni a hagyma. Nyár közepe táján, amikor a vékony levelek is elhalnak, 4-6 évente szedjük fel a hagymákat, ekkor a fiókhagymákkal lehetséges a szaporítás. Őszig száraz, hűvös helyen tartjuk, majd felásott, tápdús, homokos talajba, 10 cm mélyre, egymástól 10-15 cm távolságra ültetjük. Nevelhetjük cserépben, vagy virágládában is. Ha a növény zöldje elkorcsosul, vagy a virágok aprókká válnak, esetleg nem is virágzik, vegyük ki a hagymát a földből és 2 napra áztassuk vízbe, így a kártevők elpusztulnak, s jövő tavasszal újra teljes szépségében tündököl nárciszunk.
Tavaszi kert: Nárcisz
2010 május 5. | Szerző: Sanpedro
Ovidius mitológiai története szerint Narcissus egy gyönyörű, ifjú nimfa volt, aki még sohasem látta önmagát, mert megjósolták neki, hogy csak így érheti meg az öregkort. A többi nimfa csodálta, szerelmesek voltak belé, de ő büszkeségből mindenkit elutasított. Az egyikük a bosszúállás istennőjéhez, Nemesishez fordult segítségért és teljesült a kívánsága: egy vadászaton Narcissus tiszta forrásvíz fölé hajolt, hogy igyon, s tükörképét megpillantva beleszeretett önmagába. Mivel nem tudta, hogy saját maga szerelmes tekintete néz vissza rá, azt gondolta, hogy az a másik lény is ugyanúgy epekedik érte. Egész nap ottmaradt, próbálta képmását megölelni, megcsókolni, de hasztalan. Ugyanúgy szenvedett, mint a többi nimfa, aki nem kaphatta őt meg. Mikor ráébredt, hogy szerelme reménytelen és lehetetlen, megölte magát és reggelre teste sárga közepű, fehér szirmú virággá változott. Ezt a virágot hívjuk ma nárcisznak és a túlzó önimádatot pedig nárcizmusnak. A történet sok művészt megihletett, köztük egyik kedvencemet, Salvador Dalit, aki Nárcisz metamorfózisa címmel festette meg a témát.
A nárcisz Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában őshonos. Kínában az újjászületés, a szerencse és a gazdagság szimbóluma, mivel virágzása a kínai újév idejére esik. Magyarországon a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) fordul elő vadon, mely védett (eszmei értéke 10 000 Ft). A Somogy megyei Babócsa határában, a Basa-kertben minden év tavaszán Nárcisz-napot rendeznek e virág tiszteletére. Az óriási nárciszmező első példányait 400 éve az akkori török basa ültette háremhölgyeinek. Mára fehér virágszőnyeg borítja el a több hektáros mezőt, s finom illat száll a levegőben. Igazi látványosság, mely sok ezer embert vonz. Hasonló, nagy kiterjedésű nárciszos rétek Romániában, Erdélyben találhatók még.
A kerti nárciszt már Lippay János Posoni kert c. műve is említi, mint a barokk kertek illatozó, színpompás virágát, aminek hazai elterjedése az esztergomi érseknek köszönhető. A nárcisz kedveli a napos, szélvédett, jó vízelvezetésű helyeket. Áprilistól májusig hozza többnyire sárga és fehér, újabban narancs és rózsaszín csillag alakú, tölcséres virágait. Sötétebb tónusú háttér (pl. cserjék, örökzöldek) előtt nagyon mutatós, de sziklakertben, virágos gyepben is helyet kaphat. Természetes hatás eléréséhez elszórt csoportokba ültessük. Minden faj tartalmazza a mérgező likozin és galantamin alkaloidot, mely a növény minden részében megtalálható. Erre a tulajdonságára utalhat neve: narkoa, görögül bénítani. Legjobb önmagában ültetni, mert más növények hamarabb elszáradnak ettől az anyagtól. Vágott virágként szintén ugyanígy, önmagában tegyük a vázába, mert a víz is átveszi a mérgező anyagot, ami nyálkahártyára kerülve nehézlégzést, hányást, verejtékezést, görcsrohamot, gyomor- és bélgyulladást, ájulást, bénulást okoz.
Elvirágzás után a virágfejeket távolítsuk el, de a levélzetet ne, mert csak így tud osztódni a hagyma. Nyár közepe táján, amikor a vékony levelek is elhalnak, 4-6 évente szedjük fel a hagymákat, ekkor a fiókhagymákkal lehetséges a szaporítás. Őszig száraz, hűvös helyen tartjuk, majd felásott, tápdús, homokos talajba, 10 cm mélyre, egymástól 10-15 cm távolságra ültetjük. Nevelhetjük cserépben, vagy virágládában is. Ha a növény zöldje elkorcsosul, vagy a virágok aprókká válnak, esetleg nem is virágzik, vegyük ki a hagymát a földből és 2 napra áztassuk vízbe, így a kártevők elpusztulnak, s jövő tavasszal újra teljes szépségében tündököl nárciszunk.
Oldal ajánlása emailben
X